Hatásos volt a középkori medicina

Egy német orvostörténész tanulmánya szerint a középkori orvostudomány jobb volt annál, mint amilyen a híre. A köpölyözés sokszor nagyon is indokolt volt, a vérző sebeket összevarrták, a tumort eltávolították, és kihasználták a gombák antibiotikus hatását - állítja a kutató. Kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg felcserét és kuruzslóját!

A Die Welt című német lap internetes változata szerint a városról városra utazó sarlatán csodadoktorok és a véres foghúzások, továbbá a boszorkányként megégetett gyógyító asszonyok bizonyára nem keltették a középkor jó hírét, ebben az értelemben jogos lehet a "sötét" kifejezés.

Gundolf Keil, a Würzburgi Egyetem kutatója azonban a föllelhető források alapján azt a következtetést vonta le, hogy az akkori orvosok egyáltalán nem voltak sarlatánok. Akkor vágtak eret a páciensen, ha úgy látták, hogy fertőzésnél kell segíteni rajta. Ma már tudjuk, hogy a baktériumok annál lassabban szaporodnak, minél kevesebb vasat találnak a vérben.

A magas vérnyomásnál és túlsúlynál is használták a köpölyözést, annak ellenére, hogy a gyógyászok nem tudtak vérnyomást mérni. Ugyanakkor azok az emberek, akik piros arccal, meleg, nedves bőrrel kerültek hozzájuk, aligha kerülhették el az érvágást. Manapság ugyanezeket tekintjük kritériumnak, ha a tipikus magas vérnyomásos beteget vizsgáljuk. A vérzéseket akkoriban nyomókötéssel, tűvel és cérnával csillapították. Ennek a módszernek az elsajátítása ma is a medikusok képzésének része, ám régebben a varrást még egy bőrdarabon tanulták.

Keil professzor kutatásai során utalást talált arra is, hogy a 14. században Észak-Németországban egy felcser úgy távolított el egy agydaganatot, hogy a páciens ezalatt teljes narkózisban volt. Azt már több száz év óta tudták, hogy az úgynevezett altatószivacsot, amelyet különböző drogokkal, - például ópiummal vagy mandragóra borral itattak át -, el lehet altatni a beteget. Kábító hatása megbízható volt, ugyanakkor több páciens elhalálozott, mert leállt a légzése.

A sebek elfertőződése ellen mézes táptalajon gombákat termesztettek, amelyet aztán a sebbe vittek. Köztudott, hogy bizonyos gombafajták penicillint termelnek, ez a mai napig a legismertebb antibiotikum. A középkorban ugyan senki nem ismerte az antibiotikumokat, de azt tapasztalatból tudták, hogy bizonyos gombafajták segítik a sebek gyógyulását - írja a Die Welt online verziója.

Forrás: Bőrgyógyász.blogter.hu